15 évnyi tervezés és előkészítés után Ghána készen áll arra, hogy karbonkrediteket kínáljon a Globális Észak vásárlóinak, akik a "zöldmosás" vádjával szembesülve alig várják, hogy bizonyítsák elkötelezettségüket az erdőirtás elleni küzdelem iránt. Az illegális fakitermelés és bányászat által biztosított magas hozam miatt azonban a jelenlegi árak túl alacsonynak számítanak.
Az európai földmegfigyelő ügynökség, a Copernicus Intézet jelentése szerint február volt a kilencedik egymást követő legmelegebb hónap, amióta adatunk van erről, miközben a tengerfelszín globális átlaghőmérséklete és a tengeri levegő hőmérséklete is csúcson ragadt.
A tengeri hőhullám miatt súlyos veszélybe került az Ausztrália keleti partjainál húzódó Nagy-korallzátony - figyelmeztetett a sydney-i Climate Council környezetvédelmi csoport.
Hamarosan már csak az emlékeinkben fognak élni a hóval borított havas tájak, egy friss kutatás szerint az éghajlatváltozás miatt a bőséges havazás korszaka már a múlté – írja a The Guardian.
A Karib-tenger, a Bengáli-öböl, a Dél-kínai-tenger, valamint Alaszka és az Amazonas egyes részei idén várhatóan a valaha mért legmelegebb 12 hónapos időszakot élik meg az El Nino időjárási minta miatt - derül ki egy éghajlati modell előrejelzéséből, amelyről a New Scientist számolt be.
Az EU új 2040-es klímacélja alapján 2040-ig az uniónak 90%-kal kellene csökkentenie nettó üvegházgáz-kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Ez a célszám megfelel a tudományos ajánlásoknak, aggodalomra adhat azonban okot, hogy a tervezet továbbra is túl nagy mértékben támaszkodik például a még gyerekcipőben járó, skálázhatóság szempontjából kérdéses és drága szén-dioxid-megkötő, és -tároló technológiákra. Egy másik problémás pont a valós cselekvések, vannak előrejelzések, amelyek a jelenlegi klímapolitikai intézkedéseket figyelmebe véve azt vetítik előre, hogy 2030-ig csak 48%-kal (szemben az uniós 55%-os céllal), 2040-ig csak 60%-kal (szemben az új 90%-os céllal), 2050-ig pedig csak 64%-kal csökkennének a kibocsátások. Az új, 2040-es cél eléréséhez szigorúbb klímapolitikára lenne szükség – mind uniós, mind nemzetállami szinten - írja a Másfélfok szakértője cikkében.
A mérések kezdete óta a legmelegebb év globálisan a 2023-as volt, és hazánkban is a dobogó tetejére lépett. Összességében tavaly 1,48 Celsius fokkal volt melegebb globálisan az 1850–1900-as időszakhoz képest. A 2023-as év több mint felében legalább 1,5 fokkal meghaladtuk az adott napokra vonatkozó átlaghőmérsékletet az ipari forradalom előtti szinthez képest, sőt, két nap erejéig a 2 fokot is átléptük - írja a másfélfok.hu. A 2024. újabb nyomasztó rekordot tartogat: ez lehet az első év, amikor nemcsak néhány hónapra, hanem éves átlagban is átlépjük a 1,5 fokos küszöböt. Bár ez még nem jelenti azt, hogy teljesen elbukott a Párizsi Megállapodás 1,5 fokos célja, hiszen a meghaladást 20 éves éghajlati átlagban kell vizsgálni, ugyanakkor egy nagyon komoly intő jel egy olyan jövőre vonatkozóan, amit senki sem akarhat.
A Scientific Reports tanulmánya szerint Grönland jege a globális felmelegedés hatására gyorsan olvad, és területén egyre több növényzet terjed el – tudósított az USA Today News.
Egy friss tanulmány szerint a kulcsfontosságú óceáni áramlatok összeomlása várható, ami súlyos globális éghajlati következményekkel járhat - írta a CNN.
Az idei január volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta - közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió Copernicus klímaváltozást figyelő szolgálata (C3S).
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig az 1990-es szinthez képest, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé válhasson - közölte Kadri Simson energiaügyi biztos Strasbourgban kedden.
A globális felmelegedés a korábban véltnél gyorsabban zajlik és hosszabb ideje tart - állítják ausztrál kutatók egy tengeri szivacsokkal kapcsolatos tanulmányban.
A világ legnagyobb tengerjáró hajója szombaton indul első útjára, de környezetvédelmi csoportok attól tartanak, hogy a cseppfolyósított földgázzal működő hajó - és az utána következő óriás tengerjáró hajók - nagy mennyiségű káros metánt bocsát ki a légkörbe.
Egy új tanulmány szerint az ember okozta éghajlati válság az elmúlt 40 évben az északi félteke legtöbb részén csökkentette a hótakarót, ami emberek milliói számára létfontosságú vízkészleteket fenyeget – számol be a CNN.
A 2023-as év volt a második legmelegebb Európában és az eddigi legmelegebb a világon a feljegyzések kezdete óta, a globális átlaghőmérséklet 1,48 Celsius-fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti átlagot - közölte az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus kedden.
Termelünk, fogyasztunk, pazarolunk és szennyezünk. Kialakult egy olyan fogyasztói társadalom, ami gondolkodás nélkül eldob tárgyat, eszközt, de akár emberi kapcsolatokat is, egy újabb, jobb, másabb reményében. Az egyéni döntések és a gazdaság és a társadalom működése folyamatosan kölcsönhatásban van egymással, ha pedig ezek eredőjeként rossz irányba haladunk, akkor az egyenlőtlenséghez, klímaválsághoz, egzisztenciális katasztrófákhoz vezethet. Nem csoda, hogy egyre többen érzik, hogy valami nincs rendben. Egészen komplex folyamatokat idéz elő egy olyan egyszerű szemlélet, minthogy megjavítunk dolgokat, ahelyett, hogy eldobnánk azokat. A „Repair - Hogyan hozhatjuk rendbe az elromlott tárgyakat, kapcsolatainkat és társadalmunkat” (írta: Érdi Péter, Szvetelszky Zsuzsanna) című könyv társszerzőjével, Érdi Péterrel beszélgettünk, aki több, mint húsz éve a michigani Kalamazoo College-ban a komplex rendszerek tanulmányozásának professzora, továbbá a Wigner Fizikai Kutatóközpont, Részecske- és Magfizikai Intézetének Komputációs Tudományok Osztályának emeritus tudományos tanácsadója.
Az amerikai vétó ellenére továbbra is humanitárius tűzszünetre szólít fel a Gázai övezetben Antonio Guterres ENSZ főtitkár. A dohai fórumon Guterres csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a Biztonsági Tanács nem támogatta az azonnali tűzszünetet az Izrael és a Hamász palesztin fegyveres csoport között zajló konfliktusban. A javaslatot Washington pénteken megvétózta. A főtitkár emellett a dubaji klímacsúcson részt vevő vezetőknek is üzent.
Konfliktus támadt a világ országai között a fosszilis tüzelőanyagok javasolt fokozatos kivonása miatt a dubaji COP28 csúcstalálkozón, ami veszélyeztetheti a globális felmelegedésről szóló tárgyalásokat. Az olajtermelő országok határozottan ellenzik a tervezetet, miközben még az olyan nagy felhasználók, mint Kína is készek engedni bizonyos területeken.
Az olaj- és gáztermelő vállalatoknak és országoknak kulcsfontosságú döntést kell meghozniuk az energiarendszerben a jövőben betöltendő szerepüket illetően, miközben a klímaválság súlyosbodását nagyrészt ezen iparág alaptermékei táplálják. A társaságoknak el kell dönteniük, hogy a klímaválság elmélyítéséhez járulnak-e hozzá, vagy a megoldás részesévé válnak a tiszta energára való átállással. Az energiaátállás megtörténhet az olaj- és gázipar bevonása nélkül is, de úgy költségesebb és nehezebb - áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentésében, amely arra keresi a választ, hogy mit tehet az iparág az energiaátmenet felgyorsítása és saját túlélése érdekében.
Összességében idén is növekszik a Föld országainak szén-dioxid-kibocsátása, ezen belül viszont a legnagyobb szennyezők közül az Egyesült Államoké és az Európai Unióé csökken, jelentősen emelkedik viszont Indiában és Kínában, derül ki a Global Carbon Projekt legfrissebb elemzéséből.